Egyszerű kérdéseknek tűnhetnek ezek, de ahogy megpróbáljuk megválaszolni őket, egyre több és egyre nehezebben megválaszolható kérdésbe ütközünk. Ez a probléma leginkább az emberiség történelmének korai szakaszainak vizsgálatakor van jelen. Az emberiség őskorával kapcsolatban pedig a legalapvetőbb kérdésekkel is zavarban vagyunk, például hogy mi célból és hogyan épültek korai történelmünk rejtélyes épületei, mi okozza egy társadalom összeomlását, mitől virágzik egy másik, és egyáltalán, hogyan kerültünk ide, erre a bolygóra? Legtöbbünk bosszúságára egyértelmű válaszok hiányában többnyire a sötétben tapogatózunk, a tudomány is maximum feltevésekkel szolgálhat.
Annyit biztosan tudunk viszont, hogy a kannabisz legkésőbb a korai neolitikus idők óta (kb. i.e. 9850) kíséri a társadalmakba szerveződött emberiség fejlődését, de valószínű, hogy közös történelmünk még ennél is régebbre nyúlik vissza. Mindegy, hogy épp “kender”, “fű”, “ma”, “dae ma”, “az.zal.lu”, “qu.nu.bu”, “kana”, “kaneh bosm”, “smsm-t”, “bhanga”, “charas”, “marijuana”, “cannabis”, “hash” vagy simán “pot” néven nevezik, nagyon nehéz olyan - akár az írásbeliség előtt létező - emberi közösséget találni, akiknek legalább tudomása ne lett volna a Cannabis Sativáról. Az Indus- Sárga- és Mezopotámiai folyóknál kialakult ősközösségektől kezdve a Görög-Római birodalmokon át egészen napjainkig, a kenderszálak mélyen átszövik az emberiség etnobotanikus történelmét.
Sajnálatos módon, a kannabisz szigorú törvényi szabályozása óta (1937-től napjainkig) évezredeken átívelő közös történelmünket beárnyékolták a félrevezető kampányok, a kutatások tiltása és az általános kulturális tabusítás. A kannabiszt tudományos keretek között kutatni szándékozó akadémikusoknak nagyon is valós veszéllyel kellett számolniuk, mégpedig saját hitelességük és jövőbeli kutatásaik támogatásának elvesztésével - ez különösen igaz volt az Egyesült Államokra és közeli szövetségeseikre. Azoktól, akik mégis megpróbálták, megtagadták a klinikai kutatás költségtérítését, míg összehasonlításképp a társadalmilag jobban elfogadott drogok esetében - mint például a koffein vagy az alkohol - támogatták. Félelmük az volt, hogy a kannabisz kutatás eredményei ellentmondanak majd a fennálló társadalmi és politikai rendnek - a tiltáson hasznot húzóknak pedig pláne alapvető érdeke volt a fű bűnbakként való beállítása. 1937 és 1980 között Izrael vezette a kannabisz témájú kutatásokat, azok közül is Raphael Mechoulam (jeruzsálemi Héber Egyetem) munkája az, ami megalapozta mai tudásunk a kannabiszról.
A CBD ELSŐ IZOLÁCIÓJA
A CBD és CBN volt az első két vegyület a a kannabinoidok közül amit sikerült kivonni az akkor “indiai kender” néven ismert növényből 1940-ben. A THC szerkezetét jóval később, 1964-ben írta le Dr. Mechoulam és csak 1990-ben szereztünk tudomást a szervezetünkben lévő kannabinoidokra érzékeny receptorok létezéséről. 2001-ig kellett várni, hogy egy ország legalizálja az orvosi kannabiszt, és egészen máig, hogy a kendert végre elismerjék mint kiváló nyersanyagot és gyógyhatású növényt. Ez idő alatt még akadémiai körökben is gyakoriak voltak a félinformációk, szándékos félrevezetések és részrehajló kutatások. A kender népi, gyógyászati és rituális múltját nagy részben kiradírozták történelmünkből, gyakran a tiltásból éppen a legtöbb hasznot húzó entitás érdekeinek megfelelő narratívával helyettesítve azt.
A “Marihuána Megértése” (Understanding Marijuana) című munkában a szerző Mitch Earleywine így fogalmaz: “valószínű, hogy minden, ennek a kutatásnak a elemzésére tett kísérlet többet fog mondani az elemzőről, mint magáról a kutatásról”. Nekem, mint az orvosi és a rekreációs célú kannabisz használat szenvedélyes támogatójának, muszáj elismernem személyes elfogultságomat. “Viszont ezen elfogultságomat kiegyensúlyozza egyenes beszéd iránti elkötelezettségem, és az a kíváncsiság, amivel a történet egészét szeretném előítéletektől mentesen megismerni. Ezeket végiggondolva arra jutottam, hogy meg kell írjam kannabisz átfogó, időrendi, és ami a legfontosabb - holisztikus - történetét.”
Az első utazásunkon visszamegyünk a kannabisz legelső megjelenési helyéig Dél-Kelet Ázsiába, és utánajárunk, hogyan lett egy vadon burjánzó növény egy egész kontinens legfontosabb szövet alapanyaga.
Az eredeti cikk angol nyelven jelent meg a Clarity Cannabis™ oldalán. A cikk a szerző engedélyével került publikálásra.
A cikk szerzője Lana Tong, aki feltörekvő endokannabinoidokkal foglalkozó pszichofarmakológus és viselkedésterapeuta Kanadából. Szenvedélyesen tanulmányozza a kannabiszt, mint gyógyszert, élelmiszert, tudatmódosítót, mint növényi rostot. Lana azt reméli, hogy egy napon megfürödhet egy medencényi CBD kivonattal dúsított kókuszolajban. Reméljük, hogy teljesül az álma!
A képek a CannabiGold-ot gyártó Hempoland kenderföldjén és üzemében készültek.
Fordította: Weil Szilvia, unihemp
